MAGYAR KERESZTÉNY KISEGYHÁZAK

A módosítás célja, hogy megszüntesse a vallási tevékenységet nem végző, magukat egyháznak nevező szervezetek, illetve szekták által elkövetett adóvisszaéléseket. Ezt a minisztérium úgy kívánja elérni, hogy az összes kisegyházat visszaminősítené adókedvezménnyel egyáltalán nem rendelkező vallási közösségé. Az állam így ellenőrizhetné működésüket is, amit jelenleg nem tehet meg.

A jelenleg is érvényes, az egyházak működését szabályozó 1990./IV. törvény szerint ugyanis az egyházak bevételei adómentesek, az állam nem vizsgálhatja működésüket. Emiatt a kulturális minisztérium úgy véli, sokan törvénytelenül, a jogszabályok kijátszásával működtetnek álegyházakat, kizárólag az adókedvezmények miatt.

A kisegyházak vezetői szerint a minisztérium azzal indokolta a módosítást, hogy véleményük szerint egyre gyakoribbak a szekták által elkövetett adócsalások. A tárca szerint az uniós jogharmonizáció miatt is szükség van a változtatásra. A kisegyházak képviselői tagadják, hogy bármi alapja is lenne a minisztérium állításainak. Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője elmondta: a törvénymódosítást szorgalmazók nem tudták érvekkel alátámasztani a változtatás szükségességét. Semmmilyen kutatás sem támasztja alá azt az állítást, hogy a kisegyházak közül bármelyik is visszaélt volna az adókedvezményekkel, hogy valóban léteznének vallási tevékenységet nem végző álegyházak - állítja Danka. A minisztérium legalábbis eddig egyetlen ilyen szervezetet sem említett meg név szerint.

A jelenlegi törvény szerint jogilag minden egyház egyenlő, az állami támogatás mértéke pedig attól függ, hogy az adott szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, mekkora a tagsága.

A kisegyházak szerint ez a megoldás tökéletes, nincs szükség semmiféle változtatásra. Ráadásul az adóvisszaélések mellett említett szektaveszély - a fiatalokat behálózó, gondolkodásukat károsan befolyásoló, függetlenségüket megszüntető szervezetek elterjedése - sem mutatható ki. Danka Krisztina szerint inkább csak azokat kellene megbüntetni, akiket rajtakapnak valamilyen visszaélésen, és nem a törvényt módosítani.

A Human Rights Without Frontiers nemzetközi emberjogi szervezet magyarországi szóvivője, Buda Péter közölte: a törvénymódosítás egyik indoka az európai uniós jogharmonizácó. Emiatt azonban nem szükséges változtatni az érvényes jogszabályon. Európában is példaértékű ugyanis a magyarországi jogszabály. Ráadásul az Európa Parlament 1996. február 29-én született határozatában a testület úgy döntött: "A legtöbb vallás és szekta minden tekintetben törvényes, ezért jogosult arra, hogy tevékenységüket az Emberi Jogok Európai Konvenciójában foglalt szabadságjogok megillessék."

A változtatás csak a kisegyházak jogállását változtatná, a négy nagy, történelmi egyház, a katolikus, a református, az izraelita és az evangélikus felekezetet nem érintené. Így tehát a nagyobb vallási közösségek továbbra is úgy gazdálkodhatnának, hogy az állam nem vizsgálhatná működésüket, és bevételeik adómentessége is megmaradna.

A törvénymódosítást kidolgozó Schanda Balázs, a minisztérium egyházi tájékoztatási és koordinációs fősztályának vezetője az [*****]-nak elmondta: lehet, hogy a kisegyházak nem is értik, hogy miről van szó a módosításban. A 11 szervezet hiába tiltakozik, együttesen sem képviselnek olyan erőt, hogy érdemes legyen válaszolni az általuk megfogalmazott kérdésekre - közölte Schanda.

A kulturális tárca sajtóosztályán megerősítették: a minisztérium részéről senki sem kíván válaszolni a szervezetek tiltakozására.